Egy regény születése - Gyulai Lászlóné írása

Nyomtatóbarát változat

Sipos Gergő tanár úrnak 2017. január 21-én 16,00 órától lesz könyvbemutatója a Leveleki Váci Mihály Művelődési Házban. (Levelek, Ady E. u. 1.)
Gyulai Lászlóné riportjából megismerhetjük őt.


Egy regény születése


- Az olvasást szerető leveleki lakosok közül már biztosan sokan olvasták településünk ifjú tehetséges írójának, Sipos Gergőnek első megjelent regényét a Szent Domonkos kertjét. Mennyi munka, kutatás, kitartás és fantázia kell egy regény megírásához erről a regény írója beszélt.
Azok számára, akik nem ismernek, egy rövid bemutatkozást szeretnék kérni tőled.

- Sipos Gergőnek hívnak, tanulmányaim befejezése után idegenforgalmi referensként dolgoztam az önkormányzatnál, de természetesen minden olyan munkát elvégeztem, amit a főnökeim rám bíztak. Pedagógus végzettséggel rendelkezem, és amikor erre lehetőség adódott elkezdtem az általános iskolában a pedagógusi pályámat. Nagyon szeretek tanítani és úgy gondolom, a diákok is szeretnek engem. Mindig szívesen segítettem a szülőfalumnak ahol már a feleségemmel élünk együtt és szeretnénk hosszú távon tovább is itt élni. Próbálok azért dolgozni, hogy ezt a környéket sikerüljön felvirágoztatni. Úgy gondolom, hogy nagy szükség van Magyarországon arra, hogy az emberek minél jobban megismerjék a Nyírség értékét és rejtett szépségét. Ha ehhez egy kicsit hozzá tudok tenni, akkor nagyon szívesen végzem ezt a munkát.
- Ezek motiváltak arra, hogy belekezdjél egy regény írásába?
- Nálam a regényírás egy kudarccal kezdődött mivel én nem regényt vagy szépirodalmat szerettem volna írni, hanem szakirodalmat. Nekem nagyon széles az érdeklődési köröm érdekel a történelem, a csillagászat a néprajz és találtam ennek a három területnek egy olyan pontját, amit nagyon megszerettem, ez a néprajzi csillagászat. Ennek a kutatása még egy felfedezetlen területnek tekinthető, én ebbe belefogtam, de ennek a területnek a kutatása annyira szűkösek, hogy sajnos elakadtam benne. Akkor gondoltam rá, hogy az eddigi kutatási eredményeimet a néprajzi csillagászatról és a történelemről közérthetően írnám meg egy kis novella szerűségben. Ekkor fogalmazódott meg bennem a Szent Domonkos kertjének a gondolata, ami egy novellának indult, csak ahogy ez lenni szokott nem tudtam abba hagyni és egy nagy regénnyé kerekedett. Mivel az én történeteim történelmi környezetben játszódnak ez sem nélkülözhet mindenféle történeti kutatást, hiszen meg kell próbálni minél hitelesebben fölvázolni az olvasóknak. A tudományos része is meg kell, hogy állja a helyét és itt szeretném megköszönni Vámos Gabriella néprajzkutatónak és Bartha Lajos csillagásznak, akik segítettek a források felkutatásában és ez által úgy gondolom, aki kézbe veszi és elolvassa ezt a történetet, nem csak kellemesen szórakozik, hanem tanul is közben.
- A részletes leírások ennek köszönhetőek a regényben?
- Próbálom a történelmi hűséget tartani, és ami még hitelesebbé teszi az a nyelvezet, amivel próbálkoztam vagy olyan apróságok, amik fel sem tűnnek az olvasóknak.
- Tudnál ilyet megemlíteni, hogy konkrétan mik ezek a dolgok?
- Sok időt szántam arra, hogy megismerjem a XIX századi Magyarország mértékegységeit, de az akkori megszólításokkal is nehéz volt megismerkedni, kit szólítottak nagyságos méltóságos vagy tekintetes úrnak. Az én történeteim a szabadságharc utáni években játszódnak ezért utána kellett nézni a szabadságharc történéseinek. Amit a prológusban írtam Zichy Ödön akasztásáról arra úgy lehet tekinteni, mint történelmileg hiteles részre, a többi esemény már egy történelmi korba helyezett fikció. Az a korszak egyébként is egy kalandos időszak volt a magyar történelemben. Voltak szervezkedések, és akik megpróbálták a szabadságharc eszméit föléleszteni és az én főhőseim is ilyenek, akik azzal próbálkoznak majd a későbbi regényeimben is, hogy a szabadságharc alatt eltűnt kincsek után nyomoznak. Ennek az első állomása a Zichy Ödön féle gyémántok utáni nyomozás, ami valós történelmi tény, mert ezek a gyémántok valóban léteztek és talán léteznek mai napig. Abban az időben is voltak törekvések a felkutatására, mert igen nagy értékű gyémántról volt szó. Az én regényem a Szent Domonkos kertje is egy ilyen kis történet ahol a gyémántokat keresik.
- Lesz folytatása a történetnek, vagy ugyanaz a főhős más történelmi és bűnügyi dolgokat fog kinyomozni?
- Ezt én úgy tervezem, hogy a műkincsek utáni kutatás a nagyregényeimnek a főszálát képezi, ezek folytatódni fognak, bár igyekszem, hogy minden regényem különálló történetként is érthető, olvasható legyen. Van már két kis bűnügyi regényem a Novemberi vihar, és a Wertheim ládikó, ezek a kisregények nem a műkincsek utáni kutatásról szólnak, ezek már a XIX századi Pesten játszódnak ahol az én detektívemet különböző bűnügyek felderítésével bízzák meg. A Wertheim ládikó az, amin még a kiadómmal gondolkodunk, hogy kerüljön majd kiadásra. A Novemberi vihar ingyenesen letölthető az Országos Széchenyi Könyvtár elektronikus könyvtárából. Én lemondtam a kiadási jogokról, mint szerző olyan licencet állítottam be a Novemberi viharnak, hogy bárki ingyenesen letöltheti, terjesztheti, olvashatja addig, míg nem változtat rajta, megjelöli a szerzőt és haszonszerzési céllal nem adhatja ki.
- Olvasni inkább az idősebb korosztály szeret és nem biztos, hogy ők az elektronikus változatához hozzá fognak férni a kis regényeknek, könyv formájában nem lenne jobb ezeket is megjelentetni?
- Az, hogy ezekből könyv szülessen egy borzasztó hosszú folyamat része, és ahhoz, hogy könyv alakjában ez megjelenjen, nagyon sokba kerül a kiadónak, ami nem biztos, hogy megtérül. Ezzel szemben az elektronikus változata minimális költséggel eljuthat az olvasóhoz, a funkcióját ellátja és attól rosszabb dolog nem kell egy írónak, hogy megír egy történetet és senki nem olvassa el. A mai íróknak mérlegelni kell, hogy szinte ingyen közkinccsé teszik a saját könyveiket. Mögöttem egy nagyon jó kiadó áll. Mielőtt elküldtem hozzájuk a kéziratot előtte Gyulai Kriszta kolleginámmal néztük át ő javította, hogy az úgy kerüljön a kiadóhoz, hogy az arra méltó legyen. Mikor elolvasták a könyvemet akkor ők erre azt mondták ez egy olyan jól megírt történet, ami az embereket érdekelni fogja. Kiváló szakembereknek adták tovább a könyv kéziratát ahhoz, hogy az olvasók számára ez hozzáférhető legyen. Innentől kezdve elkezdődik egy olyan folyamat a kiadóval, amibe nagyon keményen be kell szállni a szerzőnek. Az irodalmi szerkesztőmmel, aki egy Tatabányai hölgy ő is Krisztina, minden este megnyitottuk a kéziratot és mondatról mondatra mentünk át rajta az ő feladata az, hogy gördülékennyé tegye az egész szöveget az olvasó számára. Míg ez kikerül az irodalmi szerkesztő és az író kezéből ez egy borzasztó nagy munka. Innen megy tovább a korrektúrázóhoz, aki a helyesírási hibákat javítja, majd a tördelőhöz és ezek után elkészül a könyv. Elkerül az olvasóhoz, aki nem is gondolja, hogy az írón kívül milyen stáb dolgozik azon, hogy egy könyv elkészüljön.
- A könyvírást megelőzi egy kutatómunka is vagy, ahogy történnek az események, közben nézel utána?
- Az mindig előtte történik a néprajzi csillagászat elég gyakran előfordul a Szent Domonkos kertjében, most írom a folytatását amiből már tizenötezer szó meg is van amiben szintén meg lesz ez a szál de a kutatómunka mindig előtte van. Van egy elképzelés hogyan jelenítsem meg, mivel ezek bűnügyi történetek ezeket is össze kell rakni, kicsit fölvázlatozom de sok minden közben jut eszembe. Apróságokat lehet közben is de a fő vázlatnak meg kell lennie.
- Már díjat is kiérdemelt a könyved.
- Mikor megjelenik egy könyv akkor az ezekkel foglakozó kritikusok elolvassák és véleményt írnak róla amiről év végén készítenek egy számadást. Az egyik ilyen blogger a könyv borítót a 2016-os év legszebb könyvborítójának választotta.
- Sok munkád és nagyon sok időd van ebben a könyvben, fiatal házasok vagytok kis feleséged ezt hogy tolerálta mindezt?
- Viszonylag jól. Sokan kérdezik, hogy van időm a könyvírásra? Igazából az íráshoz sok idő nem kell. Aránylag gyorsan gépelek, egy óra alatt le tudok írni ezer szót, ha naponta háromszáz szót írok az húsz perc munka és kilenc hónap alatt elkészül egy regény. Igazából az írói munka legnagyobb része kigondolni mit fogok írni. Mikor van egy kis szabadidőm, folyamatosan jár az agyam a legjobb erre az autóvezetés vagy falusi gyerek vagyok és ha a kertben kell valamit dolgozni ezek a munkák a legjobbak rá.
- Ezt úgy kell elképzelni, hogy kimész füvet nyírni, és ha eszedbe jut valami, beszaladsz és leírod?
- Nem, ezek megragadnak a fejemben, ezeket majd este fogom leírni, még alvás előtt is nagyon jó gondolatok jönnek.
Volt ennek egyébként kellemes része is, mikor a kutatásokat végeztem bejártuk gyakorlatilag az egész Kárpát medencét olyan emlékek események után kutatva, amik beletartoznak az érdeklődési körömbe és nagyon szép kirándulásokat tettünk meg így együtt. Például a regényben leírt könyvtárszoba gyakorlatilag az egri érsekség csillagászati gyűjteményében van. Egy nyári kirándulásunkat a Bükk alján töltöttük a régi ősi kőemlékek és az érsekség csillagászati emlékei között, ilyenkor fő beszédtéma mit hogyan fogok leírni bár lehet a végén mégsem úgy lesz ezért olvassa később nagyon lelkesen a történeteimet.
Hála Istennek a feleségem ezt jól tolerálja, másképp ezt a munkát nem is lehet csinálni csak ha ott áll az ember mögött a párja aki ezt a hóbortot elnézi. Van erre egy mondás: Amit egyetlen író felesége sem fog soha megérteni az- az, hogy a férje akkor is dolgozik, ha épp az ablakon bámul kifelé.
- Hétvégén lesz az első író olvasó találkozó.
- Szeretném bemutatni a könyvemet, a kiadómmal nagyon sok olyan közös rendezvényt tervezünk, ahol az olvasók megismerhetik a könyvemet és engem is. Ragaszkodtam hozzá, hogy kezdjük az én szülőfalummal, aminek nagyon hálás vagyok. Hálás vagyok a diákjaimnak, akiktől rengeteg támogatást kapok, jól esik, hogy érdeklődnek és értékelik irodalmi munkásságomat és szívesen olvassák a történeteimet, amiből tanulnak is. Ezt a találkozót az önkormányzat teljes mértékben támogatja, ezáltal remélem, minél többen eljönnek és meghallgatják miről is szól ez a regény.

Hírek

Aktuális hírek