Az állam beteszi a lábát az iskolákba

Nyomtatóbarát változat
2012. október 11., csütörtök 09:36

Januártól több ezer iskola fenntartását veszi át az állam, a tanárok állami alkalmazottakká válnak, de ennek pontos menetéről az igazgatók csak keveset tudnak. Az ő kérdéseiket próbáltuk megválaszolni ebben a cikkben. Jövőre sajátos társbérlet alakul ki az iskolák nagy részében: az állam fizeti a tanárt, veszi a kémcsövet és nevez ki vezetőket az intézmények élére, az önkormányzat állja a rezsit és fizeti a takarítónőt. Az még nem egészen tiszta, mi dolga lesz az igazgatóknak.

Januártól az állam lesz minden általános iskola, középiskola, szakközépiskola és szakiskola fenntartója. Az átalakítás 1,2 millió tanulót és 120 ezer pedagógust érint majd. Az iskolák irányítását az önkormányzatoktól a szeptemberben megalakult Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) veszi át, amely az irányítást a tankerületeken keresztül látja majd el. A tankerületek vezetése a 175 járási és a 23 kerületi kormányhivatalban működik, illetve a megyeközponti tankerületekben, amelyek a szakképző iskolákat, kollégiumokat és a pedagógiai szakszolgálatókat irányítják.

Bár az erről eddig megjelent sajtóközlemények inkább a szakmai irányítást, a pedagógusbérek folyósítását vagy a szakfelügyeleti rendszert emelik ki, a változás ennél mélyrehatóbb lesz. A tanárok állami alkalmazottak lesznek, az iskolák oktatásra fordítható költségvetését is az állam határozza meg. Az állam dönthet az iskolák létrehozásáról vagy megszüntetéséről, az indítható osztályok számáról, és a tankerületi vezetők feladata lesz az iskolaigazgatók megbízása vagy elbocsátása is.

 

Az oktatási feladatok ellátásra az állam tulajdonképpen „kibérli”, azaz ingyenes használatba veszi a továbra is az önkormányzatok tulajdonában maradó iskolaépületeket. A feladatok ezután legfeljebb az épületek működtetésében oszlanak majd meg az állam és az önkormányzat között. Az általában nagyon nehéz helyzetben lévő, 3000 főnél kisebb településeken az állam fizeti majd a rezsit és a szükséges felújításokat is. A falvak legfeljebb külön nyilatkozhattak arról, hogy van annyi gazdasági erejük és bevételük, amivel továbbra is vállalni tudják az épület fenntartását, esetleg az átlagnál jobb színvonal biztosítását. A 3000 főnél nagyobb településeknek főszabályként maguknak kell áldozniuk az iskolaépületre és a rezsire. Csak akkor kérhetik az államtól, hogy vállalja át ezt a feladatot, ha gazdaságilag nehéz helyzetben vannak.

Azt egyelőre nem tudni, hány település vállalja legalább az iskola működtetését. Az átalakítás várható méretét mutatja, hogy összesen 2656 háromezer főnél kisebb település van, azaz az összes település 85 százaléka ebbe a kategóriába tartozik. Az oktatási tárca várakozásai szerint legalább kétezer település iskoláit kell az államnak teljes egészében átvennie. Az önkormányzatoknak szeptember végéig már be kellett nyújtaniuk erre vonatkozó szándéknyilatkozatukat, de az oktatási államtitkárságnál egyelőre még nem készült erről összesítés. A végső döntést minden önkormányzatnak október 30-ig kell meghoznia az iskolájáról.

Iskolaigazgatókkal beszéltünk, és az általuk megfogalmazott kérdéseket próbáltuk feltérképezni, milyen változásokra lehet számítani januártól.

.

Milyen változást éreznek majd a diákok?

A diákoknak elvileg nem szabad észrevenniük a tanév kellős közepén bekövetkező változást. Az iskola ugyanott marad, egyelőre a tanárok sem cserélődnek, az oktatásnak ugyanúgy kell tovább folynia, mint azelőtt, legalábbis a tanév végéig. Bár szeptembertől életbe lépett az új köznevelési törvény is, ez egyelőre alig befolyásolja a diákok életét. A lényeges pontok csak 2013-tól vagy később lépnek életbe. Egyedül a most elsős, ötödikes és kilencedikes diákok érezhetnek változást, náluk vezették be a mindennapos testnevelést. Az egyik nagy fővárosi általános iskola és gimnázium igazgatója azt mondta: bár csak három évfolyamon kellett bevezetni több testnevelésórát, már ez is eléggé szétnyomta és besűrítette a diákok órarendjét, és figyelni kellett arra is, hogy a diákoknak legyen idejük ebédelni. A gond náluk nem a tornaterem hiánya lesz, hiszen abból az iskolában három is van. Az igazgató szerint a felmenő rendszerű bevezetés miatt az elkövetkező években hihetetlen bonyolult lesz megszervezni, hogy egyre több diáknak legyen minden nap testnevelésórája.

Az oktatási államtitkárság szerint ez nem jelenthet problémát. A 2000-es években 10 százalékkal csökkentették a diákok kötelező óráinak számát, a mostani, testnevelésórák miatti emelkedés messze nem éri el azt a szintet, amely mellett hosszú évekig sikeresen oldották meg az órarendkészítést és egyéb logisztikai feladatokat a magyar iskolák.

 

Honnan és hogyan kapják a fizetésüket a tanárok januártól?

Az iskolák pedagógusainak munkáltatója a tankerületi vezető lesz. Ha minden jól megy, a tanároknak ebből semmit nem szabad érzékelniük. Fizetésüket közvetlenül az Államkincstár folyósítja majd.

Ki lesz a tanárok munkáltatója ezután? Az iskolaigazgatónak mennyi beleszólása lesz a tanárok felvételébe vagy elbocsátásába?

Az oktatási államtitkárság erre a kérdésre azt válaszolta, hogy "a jelenlegi törvényi szabályozás szerint az iskola igazgatója a munkáltató, azonban - mivel az intézménynek nem lesz önálló költségvetése – újra gondolandó a munkáltatói jogok szabályozása". Az egyik iskola igazgatója azt mondta: vezetőként csak úgy tud felelősséget vállalni az iskola megfelelő szakmai munkájáért, ha ezután is ő veszi fel az új tanárokat. Az oktatási államtitkárság erre a kérdésre nem adott konkrét választ, csak azt, hogy „az igazgatónak továbbra is legfontosabb feladata lesz az iskola szakmai vezetése, a megfelelő munkatársak kiválasztása, irányítása, ellenőrzése".

Mi lesz az igazgatókkal? Újra megpályáztatják őket?

Nem. A jelenlegi intézményvezetői megbízások lejártukig érvényesek. A köznevelési törvény szerint előírt új megbízási feltételek csak a szeptember 1. utáni új megbízásokra vonatkoznak. Az intézményvezetőknek a jövőben is pályázniuk kell. A köznevelési törvény szerint az igazgatókat a nevelőtestület, az állami fenntartó és az önkormányzat véleményének kikérésével az oktatásért felelős miniszter bízza meg öt évre.

Ha az iskola épülete és annak fenntartása az önkormányzatnál marad, az oktatási feladatokat pedig az állam veszi át, ki fogja fizetni januártól a krétát, az írásvetítőt vagy a digitális táblát?

Míg ma az állami oktatási normatívában épületüzemeltetési költség és gyermeknevelési, köznevelési feladatok ellátásával összefüggő költség is van, ezt a jövőben szétválasztják. Az iskolai oktatás finanszírozásában ma kb. 80 százalékot tesznek ki a bérek, a fennmaradó részt pedig az úgynevezett dologi költségek jelentik. A baj az volt, hogy az utóbbi időben az erre adott összeg jó, ha a valós költség felét fedezte, vagyis  az önkormányzatoknak ezt saját forrásaikból kellett kipótolni.

Most annyiban letisztul a kép, hogy a kisebb részt az önkormányzat fizeti, a béreket pedig tisztán az állam. Addig mindenkinek világos a helyzet, hogy a vizet, villanyt, gázt, és az épület karbantartását továbbra is az önkormányzatnak kell állnia, a béreket pedig az állam fizeti. A kréta, az írásvetítő vagy a digitális tábla azonban dologi költség, ami az oktatási feladat ellátásához szükséges. Az oktatási államtitkár kérdésünkre azt válaszolta: a taneszközök beszerzését, például a kémcsövekét az állam finanszírozza majd. Az önkormányzatokat terhelik az üzemeltetési kiadások, az épület karbantartásával, a padok, a berendezés és a már meglévő taneszközök megóvásával kapcsolatos költségek, illetve az épület működtetéséhez szükséges személyzet kifizetése.

Mi lesz az iskolákban alkalmazott kisegítő személyzettel, a laboránssal, a szabadidőszervezővel vagy a pedagógiai asszisztenssel? Ők is állami alkalmazottak lesznek, vagy az önkormányzat alkalmazásában maradnak?

A köznevelési törvény 2. számú melléklete sorolja fel a pedagógiai munkát segítő
munkaköröket. Az óvodatitkár, a laboráns, a szabadidõ-szervezõ, sőt a tanuszodával rendelkezõ iskolában az úszómester is állami alkalmazott lesz a tanárokkal együtt. Az iskola kazánfűtője, portása, takarítónője, biztonsági őre, gondnoka vagy karbantartója az önkormányzat alkalmazottja marad.

Lesznek elbocsátások az átvétel miatt?

Miután az átvétel tanév közben zajlik majd, azzal egy időben biztos nem lesznek elbocsátások. Az állami fenntartásba vételt elsősorban azzal indokolják, hogy így egyenlő esélyeket és azonos színvonalat lehet biztosítani a különböző régiók iskoláiban. Nem titkolt cél az sem, hogy így könnyebben lehet majd racionalizálni és költséghatékonyabbá tenni az oktatási rendszert. Az állami átvételt széleskörű felmérés előzi meg. Összesítik az egyes iskolákban tanuló diákok számát és a pedagógusokét is. Ahol alacsony a gyerekszám, ott nem éri majd meg fenntartani az iskolát.

 

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szeptember elején azt mondta: szándékolt elbocsátások és összevonások nem lesznek, de a törvényben lefektetett paramétereknek meg kell felelniük az iskoláknak. Ha egy iskolában csak 10-12 gyerek van, akkor ott nyilvánvalóan összevonásra lesz szükség, és ebből az következik, hogy ott kevesebb pedagógus is el tudja látni a feladatot - mondta az államtitkár.

A köznevelési törvény szerint azokon a településeken, ahol legalább nyolc óvodáskorú vagy nyolc alsó tagozatos korú gyermek lakik, és a demográfiai adatok alapján feltételezhetõ, hogy ez a létszám legalább három évig fennmarad, az állam vállalja az óvoda vagy az alsó tagozat fenntartását. A törvény ezen túl meghatározza, hogy a következő tanévtől felmenő rendszerben milyen minimális és maximális csoportlétszámmal működhetnek az általános iskolák és a középiskolák, és azt is, hogy az állam hány pedagógus és kisegítő alkalmazott munkáját finanszírozza.

A vita inkább az elbocsátások várható mértékén van. Az oktatási államtitkár azt állítja: a szükséges leépítés nagy része letudható lesz azzal, hogy a nyugdíjba vonuló tanárokat nem pótolják. A pedagógus szakszervezetek azonban akár 10-15 ezer pedagógus elbocsátását is lehetségesnek tartják a kötelező óraszám emelése, és a csak 16 éves korig tartó tankötelezettség miatt.

Iskolaigazgatók szerint feleslegessé teheti több tanár munkáját az az új szabály is, amely szerint a tanároknak ezután összesen 32 órát kell az iskolában tölteniük, amikor egyéb feladatokkal bízhatják meg őket. Az oktatási tárca közlése szerint a tanároknak nem kell 32 órát órai tanítással tölteni, csupán a munkaköri feladatokat ellátni, ahogy egyébként ezt a legtöbb pedagógus ma is, jóval tágabb időkeretben teszi. Mivel a pedagógusok számát eddig is, ezután is a megtartott tanórák száma alapján állapíthatják meg, a 32 óra ebből a szempontból irreleváns, válaszolta kérdésünkre a tárca.

Hírek

Aktuális hírek